A társasház egy sajátos közös tulajdonú struktúra, amelyben egyedi, különálló ingatlanrészek (albetétek) és közösen birtokolt épületrészek alkotják az egészet. Ennek következtében a társasházi ingatlanok tulajdonosaira olyan szabályok vonatkoznak, amelyek a tulajdonnal, birtoklással és az együttélés szabályaival kapcsolatosak, és amelyek nem érvényesek, vagy nem ilyen mértékben érvényesek az „egyszerű” lakóingatlanok tulajdonosaira.

A társasházi jogviták gyakran a lakók, a szomszédok és a társasház, mint közös tulajdonosok közötti ellentétekből erednek, és ezek a mindennapi életet is befolyásoló problémákat okoznak. Az ilyen típusú viták leggyakoribb területei a közös költségek elszámolása és behajtása, valamint az érvénytelen vagy jogsértő közgyűlési határozatok miatt indított perek. Emellett gyakoriak azok a jogviták is, amelyek a közös tulajdonban lévő területek használatának elosztásával, vagy a társasházi szolgáltatásokkal (például közművek, takarítás, biztonsági szolgálat) kapcsolatosak.

A tulajdonosok, különösen azok, akik kisebbségben vannak, gyakran nem találnak megoldást a közgyűlésen, így kénytelenek jogi útra terelni az ügyet. Azonban a Társasházi törvény szigorú határidőket és feltételeket szab: a közgyűlés által hozott sérelmes döntéseket legfeljebb 60 napon belül lehet megtámadni az illetékes bíróság előtt. A támadás jogalapja lehet jogszabálysértés, az alapító okirat vagy a szervezeti és működési szabályzat megsértése, vagy akár a kisebbség jogos érdekeinek védelme is.